Abobe Photoshop
Lightroom 1.0
„Baljós árnyak”
Bevallom nem ez az első afférom az Adobe Photoshop Lightroommal. Mint minden rendes digitális fotóőrült, én is rávetettem magam valamelyik béta verzióra, amiről akkor annyit tudtam, hogy itt egy készülő „RAW konverter”, amelynek kedvéért az Adobe felvásárolta a jobb sorsra érdemes Pixmantec Rawshootert, hogy a készülő, új szoftverbe integrálja azt. A gond csak az, hogy a Rawshooter ingyenes volt, ráadásul még jó is, így nagyon hamar belopta magát a szívembe, az Adobe készülő programja meg ugye a cég hagyományaihoz híven fizetősnek ígérkezett. Ráadásul az ígéretek szerint a profi digitális fotósokat célozták meg a Lightroommal, ami annyit tesz, hogy nagyon drágán mérik majd. Eleve hátrányból indult tehát a Rawshooter „gyilkosa”, amit sikerült még lejjebb dolgoznia. Történt ugyanis, hogy nem csak letöltöttem a béta verziót, de elővigyázatlanul fel is telepítettem a gépemre. Hiba volt, mert a béta élvezhetetlenül lassú agóniája minden volt, csak programfutás nem. El is ment tőle a kedvem, egészen a legutóbbi napokig. Az Adobe február végén jelentette be a végleges változatot, ráadásul egy 30 napos próbaverziót is kiadtak étvágygerjesztőnek, így nemrég eljött az ideje, hogy kipróbáljam.
Mi az a Lightroom?
Az Adobe Photoshop Lightroom szoftver egy önálló, digitális fotókezelő alkalmazás. A Photoshop Elelemnts és Photoshop CS programokhoz csak annyi köze, hogy mindhárom fő alkalmazási rterülete a képszerkesztés. Az Photoshop Elements és CS egy tőről fakad, sok területen azonos felépítéssel és funkciókkal, de különböző felhasználói réteget megcélozva. A Lightroom ezzel szemben egy olyan szoftver, amelynek segítségével végigkísérhetjük az elkészült digitális fénykép életútját az első megtekintéstől a konvertáláson és szerkesztésen át a nyomtatásig, vagy a webes megjelenítésig. Jóval több, mint egyszerű RAW konverter. Egy digifotó mindenes. Felépítése is sokban különbözik az említett Adobe termékektől. Főbb funkciói végigkövetik a digitális fotó legfőbb stációit, úgymint Library (megtekintés), Develop (szerkesztés), Slideshow (bemutatás), Print (nyomtatás) és Web (internetes megjelenítés).
Újra barátságot kötünk
Az Adobe Photoshop Lightroom kapott egy második esélyt és egész jól összemelegedtünk. A végleges verzió is lassú, de sokat optimalizáltak rajta, hogy egy mezei konfiguráción (esetemben 3 GHz, 512 MB DDR2 RAM) már használható sebességet adjon. Nem megfelelőt…használhatót! Az ajánlott gépigénye P4 (vagy azzal egyenértékű) processzor, 1 GB RAM és 1 GB szabad tárhely. Nem is túloz a gyári ajánló. A gondtalan futtatáshoz ennyi „vas” bőven elkél.
Szerény hardveralapom ellenére most egész pozitív emlékeim maradtak az Adobe Photoshop Lightroomról. Például az, hogy első látásra elég bonyolult. Mivel számomra csak a RAW konverter képességei voltak fontosak rengeteg felesleges, az áttekinthetőséget és a használatot bonyolító szolgáltatást találtam benne. Persze ez szigorúan szubjektív szempont, aki tényleg egy átfogó digitális fotókezelő szoftverként akarja használni, annak jó esetben ez az egy program kiválthatja eddigi képnézegetőjét, szerkesztőjét és megjelenítő alkalmazásait.
5-in-1
Ahogy említettem, öt alap funkciót lát el a Lightroom, melyeket a szoftverablak jobb felső részén aktiválhatunk:
A Library egy minden téren kifogástalan képnézegető és rendszerező rész, számtalan kereső és katalogizáló lehetőséggel. Ide importálhatjuk be frissen elkészült digitális fotóinkat, majd megtekinthetjük és számos szempont szerint rendszerezhetjük őket. Lehetőségünk van a legfontosabb tulajdonságaik gyors szerkesztésére is, majd a kész képeket menthetjük (akár csoportosan átnevezve) de megnyithatjuk külső szoftverekben is, például a Photoshop CS2-ben.
A képek szerkesztésének igazi helyszíne a Develop rész. A Libraryben kiválasztott fotó milyenségét rendkívül széleskörűen beállíthatjuk, legyen az hagyományos fotóformátum, vagy akár RAW. A Lightroom több mint 150 RAW formátumot támogat, köztük a platformfüggetlen, “digitális negatívot” a DNG-t.
Még felsorolni is sok mennyi állíthatóság áll rendelkezésünkre, de azért elöljáróban néhány érdekesség: fehéregyensúly, expozíció, világos és sötét területek megvilágítottsága, színtelítettség és élénkség, részletesen szabályozható tónusgörbe, 8 (!!!) színcsatorna külön szabályozása (akár színezet, telítettség és világosság alapján), tónustartományok egyensúlyának és színezetének beállítása, élesítés és zajszűrés, optikai hibák javítása (színhiba, vignettálás), fényképezőgép színvisszaadásának korrekciója. Na, erre mondják, hogy profi!
Az elkészült és csoportosított fotókollekciók a Slideshow segítségével mutathatók be szélesebb közönség részére, például számítógép monitorunkon, vagy egy projektor segítségével. Feliratokat, árnyékot, egyszerű keretet adhatunk a képekhez és külön választott háttérképen, saját zenével aláfestve indíthatjuk el a diavetítést.
A Print szekció a nyomtatási beállításoké. Itt a megszokott lehetőségeket kapjuk, mint amilyen a fotó(k) elrendezése a papíron, a szegély beállítások és a pozicionálás, vagy a nyomtatási minőség. Ugyanitt tehetünk egyedi vízjelet a fotóra, de rányomhatjuk legfontosabb információit is, például a készítés dátumát, az expozíciós értékeket vagy a használt felszerelés nevét.
A Web részben a kijelölt fotókból HTML, vagy Flash galériát kreálhatunk, amit azután bárkivel megoszthatunk a neten. Több mint egy tucat előre gyártott sablont kapunk. Feladatunk csak a fontosabb tulajdonságok megadása, mint amilyenek a háttér és keretszínek, feliratok, tömörítési fokok és a képek mellett megjelenő szövegek. Az elkészült galériát közvetlenül a Lightroomból is feltölthetjük a webre.
A kezelőfelület
Az Adobe Photoshop Lightroom kezelőfelületét úgy alakították ki, hogy mind az öt fő részben hasonló funkciójú palettákat kapjunk. A képek megjelenítésének területe a képmező középső része. A Libraryben itt láthatók a kollekció nézőképei, a Develop részben pedig a szerkesztett kép. Körülötte, mind a négy oldalon kapunk egy-egy nagy lebegő palettát, amiket a képernyő szélén látható kis nyilakkal tudunk kinyitni és bezárni. A bezárt paletta ideiglenesen úgy is megjeleníthető, ha a bármelyik képszél fölé visszük az egérmutatót.
A felső palettán a már említett öt főfunkció választható ki, az alsón pedig az összes betöltött fotó kis nézőképe látható. A bal és jobboldali paletták funkciói mindig változnak, attól függően, hogy melyik programszekcióban vagyunk. A bal oldali palettán többnyire az adott kép(ek) megjelenítése, keresése és rendszerezése , valamint a sablonok beállítása lehetséges. A Libraryben itt kereshetünk rengeteg szempont szerint, a Develop részben ezen a helyen választhatunk a különféle színeffektek közül és itt léphetünk vissza a kiadott szerkesztési parancsok között. A Slideshowban az adott kép előnézetén kívül a megjelenési sablonok választhatók ki e helyütt, a Print részben pedig a kép papíron való elhelyezésének sablonjai. A Web részben is sablonokat kapunk a bal oldali palettára, mégpedig a HTML és Flash oldalakét. A jobb oldali paletta minden esetben az adott funkció fő beállításait tartalmazza. Mivel a beállítások sokasága nem teszi lehetővé, hogy minden opciót megjelenítsenek a képernyőn, ezért a fontosabb beállításokat csoportokba rendezték. Például a szerkesztő részben külön csoportokban kapjuk a Lens corrections (optikai korrekciók), a Camera calibration (fényképezőgép beállítások), vagy a Detail (részletesség) csoportokat. Egy-egy csoport címsorának jobb oldali (bal palettán, bal oldali) nyilára kattintva a csoport opciói kinyithatók, vagy bezárhatók, ezzel is javítva a szoftverablak átláthatóságát. A paletták oldalt vagy alul görgethetők is, így minden opcióhoz gyorsan hozzáférhetünk.
Legközelebb részletesebben kivesézzük az Adobe Photoshop Lightroom főbb szolgáltatásait, kezdve a Library képnézegető résszel. Addig is, aki teheti, töltse le a próbaverziót az Adobe honlapjáról és ismerkedjen a szoftver alapjaival.
